Zeg7Nap

A Zalaegerszegi Shotokan Karate Egyesület a nyári szünet alatt is aktívan részt vesz a fiatalok oktatásában, nevelésében – tájékoztatta lapunkat Molnár Tamás, a ZSKE elnöke.

Megnyitott Zalaegerszegen 1958. május végén a Zóna büfé. A Zalai Hírlap tudósítója meglátogatva az éttermet, arra panaszkodott, hogy a söntésnél állókat hamarabb kiszolgálják, mint az asztalhoz ülő vendégeket, 50 percig várt egy pörköltre, ami hideg volt, a burgonya fásult, a kenyér kétnapos, az asztalterítő piszkos, a pincérfiú flegma. Talán, hogy ezen a problémán segítsenek, a Zóna Étterem 1959 februárjában értesítette a város lakóit, hogy mostantól büfé-rendszerben működnek.

A szezon zárásaként nemrég Balatonfüreden rendezték meg a Magyar Látványtánc Sportszövetség égisze alatt az Európa-bajnokságot, ahol öt napon át zajlottak a versenyek. Az egerszegi Albatrosz TSE és a nagykanizsai Honvéd Kaszinó SZKES Tánccsoportja is részt vett az eseményen és nagyon sok érmet, valamint értékes helyezést értek el táncosaik.

Hawaii Szigetek történetéről legendákon keresztül napjainkig. Ezzel búcsúzott szombaton este a zalaegerszegi Hawaii-napok programsorozattól a Hula Sisters és a Polinesiana tánccsoportok. A produkció zenei összeállítása és a látványterv László R. Judit, a Hawaii Magyar Baráti Társaság vezetőjének munkája volt.

Idén Lakiteleken tartották az Országos Polgárőr Napot, ahol Zalaegerszeg az Év Polgárőr Települése kitüntető címben részesült, közölte Facebook-oldalán Balaicz Zoltán zalaegerszegi polgármester.

Ahogy a zarándokoknak Jeruzsálem vagy Mekka álmaik netovábbja, úgy a csillagászoknak Namíbia maga a paradicsom. S valóban szerencsés, aki egyszer életében eljut oda. A zalaegerszegi Ágoston Zsolt asztrofotós négy évvel ezelőtt döntötte el, hogy elutazik az afrikai országba. Idén júniusban két hetet töltött az Atlanti-óceán partjainál fekvő, mintegy kilenc magyarországnyi államban.

Különleges évforduló a mai a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániatemplom történetében, melyet 1803. július 9-én Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelt fel. Létesítéséről Padányi Bíró Márton veszprémi püspök határozott, az alapkövet 1747-ben tették le. A munkálatok kezdetben lassan haladtak, majd az 1760-as tűzvész után az építkezés felgyorsult. Padányi halála után Koller Ignác püspök kérte fel Cimbal bécsi mestert, hogy a freskókat készítse el.