Az elkövető és az áldozat is segítségre szorul
Az iskolai zaklatás jelensége nem újkeletű, sajnos szinte valamennyi oktatási-nevelési intézményben előfordul. Sokszor nincs valódi indoka, az elkövető egyszerűen csak kiszemeli a nála gyengébb áldozatot, gyakran az irigység is odavezethet, hogy az egyik tanuló elkezdi zaklatni a másikat. Emiatt nagyon sok diáknak nem jelent örömet az iskolai közösség, a megaláztatások miatt a szorongás naponta jelen van az életükben.
Tragédiával végződött alig két hete egy iskolai zaklatás, egy 16 éves fiú önkezével vetett véget életének. Ez a megrázó eset ráirányítja a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy a szülő és pedagógus felismerje a jeleket, és az is, hogy a gyermekek merjenek segítséget kérni, hiszen az egymás iránti tolerancia tanulható, és ebben a kommunikáció minden érintett számára konfliktusfeloldó lehet. Az iskolai zaklatás közösségben történik, ahol van egy olyan közeg, amelyik nem tesz ellene, ezzel is teret enged az erőszaknak.
Kern András, a győri Család-és Gyermekjóléti Központ óvodai és iskolai szociális segítője elmondta, az iskolákban előforduló zaklatás sokféle lehet: a diák diáktársával, tanár a diákkal, de az is előfordul, hogy a szülő vagy a diák erőszakoskodik a tanárral, esetleg a szülő nem a saját gyermekével. A zaklatás szociális, közösségi vagy kapcsolati zavarból táplálkozik, az iskola hozzáállása, szerepvállalása nagyban befolyásolja, milyen mértékben harapódzik el a zaklatás az intézményben, és az is, hogy milyen utóélete lesz egy-egy ügynek.
Tudatos és bántó szándék erőfölénnyel
A diáktársak egymás közötti zaklatásának mikéntje nagyon széles skálán mozog, a súlyos esetekben testi bántalmazásra is sor kerül, de nagyon gyakori a csúfolás, köpködés, szóbeli vagy fizikai piszkálódás, kiközösítés, személyes tárgyak elvétele, eldugása, gyakran előfordul, hogy leszólják a bántalmazott öltözetét, megjegyzést tesznek a családjára vagy éppen a testi alkatára. Sajnos minden korosztály érintett, sokszor már az első osztályban is megjelenik. A szakember kiemelte, az elkövető és az áldozat is segítségre szorul, hiszen az esetek nagy százalékában az elkövető is találkozik saját életében a zaklatással, ahol többnyire ő az elszenvedő fél. A tudatos, bántó szándék a jellemző, vagyis szándékosan fizikai vagy lelki fájdalom okozása a közösség egy tagjának, és kimutatható az erőfölény is. Az áldozat nem tudja magát kimenekíteni az adott helyzetből, ezek a cselekmények hosszabb időn át ismétlődnek, negatív hatásuk romboló a zaklatást elszenvedő fél számára. Az iskolai zaklatást nagyon komolyan kell venni, hiszen áldozatai gyakran pszichoszomatikus tüneteket mutatnak, mint például alvás- vagy evészavar, fej- és hasfájás, láz, súlyos esetben depresszió is kialakulhat, a tanulmányi eredmény romlása is jelzés értékű, ahogy a magatartás- és az önértékelésbéli változás is. Kern András szerint áldozattá bárki válhat, de az alacsony önértékelésű, csendes, zárkózott, kevés baráttal bíró, fizikailag gyengébb, vagy túlsúlyos, szemüveges, nehezebb vagy éppenséggel nagyon jó anyagi körülmények között élő diák kitűnő célpont lehet a zaklatónak vagy zaklatóknak, akik a közösségben általában hatalommal rendelkeznek.
Miért történhetett?
Ha a gyermek nem jelzi a vele történteket, a szülőnek és a pedagógusnak a zaklatás felismerését segítheti a ráutaló jelek együtt állása. A fizikai zaklatásnak nyoma marad, amit a gyermek igyekszik takarni, ám a verbális, érzelmi zaklatás felfedezése sokkal nehezebb, hiszen sokáig rejtve maradhat a felnőttek előtt, de mindenképpen figyelemfelkeltő lehet, ha a gyermek korábbi viselkedési mintái, reakciói megváltoznak. A diák segítséget kérhet az iskolai szociális segítőktől, akik a gyermekvédelmi intézmények „meghosszabbított kezei”, a jelzőrendszer kiemelt szereplői az iskolákban. Ők azok, akik a problémához a megfelelő szakember vagy további intézmény bevonását tudják javasolni, de mindenképpen fontos, hogy a beavatkozás mielőbb megtörténjen, feltérképezzék és megértsék a közösség tagjai és a nevelők, szülők is, hogyan és miért alakulhatott ki a zaklatás.
Kommunikáció és tisztelet
Az iskolai zaklatás megszüntetésére az intézmény falain belül kell törekedni, egyéni beszélgetés, csoportfoglalkozás szintjén kell, és lehet feldolgozni a történteket. A kommunikáció kiemelt fontosságú, az átbeszélés és a szituáció gyakorlati megjelenítése segít, hogy a gyermekeket szocializáljuk a helyzetekre. Ahogy az életben is bárhol és bármikor előfordulhatnak konfliktusok, de azokat meg lehet oldani, azokból jól ki lehet kerülni, amihez szükséges mindkét felet megkérdezni és megérteni. Beszélni kell a problémáról, és a legfontosabb, hogy ne haraggal legyünk a másik iránt, a tiszteletre, a kapcsolatok javítására kell törekedni. A legfontosabb, hogy a következményeket a diákoknak is tudniuk kell, hiszen ezek rendkívül súlyosak lehetnek, ami tragédiáig is elfajulhat. A zaklatás a gyermek személyiségfejlődéséből nem tűnik el nyomtalanul – magyarázta Kern András. A pedagógusoknak osztályszinten is beszélni kell a jelenségről, iskolai szociális segítőt, iskolapszichológust is hasznos lehet bevonni, mert nagyon fontos, hogy a diákok tudják, ha nem tesznek semmit a zaklatás ellen, bár tudomásuk van róla, az negatív emberi reakciónak számít. Minél több ismerettel rendelkeznek a bántalmazás jelenségéről, annál hamarabb képesek észlelni azt, s tudnak segítséget kérni önmaguknak, társuknak, jelezni a pedagógusnak, igazgatónak vagy a szülők felé. Az iskolai zaklatásra mind a szülő, mind az intézmény részéről megoldás a törődés, az érzelmi fejlődés elősegítése, a helyes irányba terelés, amit megerősít a személyes pozitív példamutatás, az értő figyelem, következetesség és a támogató magatartás. Az egész iskolára kiterjedő, zaklatást megelőző stratégiákat a diákokkal együtt kell végrehajtani. A fenyegetés, a rendreutasítás, az elkövetővel szembeni kirekesztés, indokolatlan büntetés, az iskolából kizárás nem működő megoldás, hiszen a zaklató viselkedése sokszor az általa átélt erőszakos helyzetek vagy traumák kivetítése. Az iskolai kortárs zaklatást az intézmények azzal előzhetik meg, ha olyan környezetet teremtenek, amely befogadó, elfogadó és megfelelő kapcsolatrendszerekre épülő.
Szabó Csilla